1.0Pepitahttps://pepita.cafeblog.huGlori33https://pepita.cafeblog.hu/author/glori33/fájl törléseSzikra pattan,
tűz csorog,
voltam és már
nem vagyok.
Érthetetlen,
bús szöveggel
vigyorog
egy halott ember,
Lábak nélkül szalad.
Bölcsen hunyorog,
gúnnyal vigyorog,
Gonosz ember,
csúf lepelben
kárörvendve játszik.
Ujjak közül kiszalad a szél,
Aki fél az nem beszél,
nem látszik.
Lobogó lepelben rohan,
Kapukat verdes
a fény.
Elenged egy rozsdás vashorog,
valami zuhan,
füst gomolyog,
Voltam és már
nem vagyok.
Ragyog az ajtón a napfény,
kilinccsel játszik,
fémízzé olvadó lakatok.
Csendesen állnak
a vonatok a mezőben,
Semmibe szálló
füst- gombolyagok,
Igazság bujdosott
mögéjük.
Szárnyat bont pár hajó,
vékonyan fodrozódó
tó alattuk
Áll. Vesztegel.
Szakadó szárnyak,
Bolyhos bárányok
kergetőznek,
lélekszakadva rohanva,
vad játékot űznek,
Zuhan, zuhan
súlyosan a semmi,
<strong>minden</strong> meghalva.
Semmisen.
.
.
.
rich